Copyright © 2009 Gara község információs lapja
Gara és Topolje együttműködése, testvérközségi megállapodása

A garai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat már évek óta szoros baráti kapcsolatot ápol a horvát-baranyai Topolje községgel, amely Eszék-Baranya megyében, Darázs járásban helyezkedik el, közel a Dunához és a magyar határhoz. A barátság gyökerei a horvátországi honvédő háború idejére nyúlnak vissza, a kilencvenes évek elejére, amikor néhány topoljei család menekültként élt Garán egy-két évig. Ők rendszeresen látogatták a falusi rendezvényeket, a sportkörbe is bekapcsolódtak. Néhány játékos, például Davor Kesity, emlékezetes sikereket szerzett a garai focicsapatnak.

A baranyai háromszögnek a Horvát Köztársasághoz való békés visszacsatolását követően megkezdtük az együttműködést a településsel, amelynek első polgármesterének a Garán élt Matija Kesityet választották meg.
Néhányszor barátságos focimeccset játszottunk Garán is és Topoljéban is, horgászversenyeken vettünk részt mindkét településen, a topoljei tánccsoport fellépett a garai Művelődési Házban.
Így került sor a testvérközségi megállapodás írásba foglalására 2003-ban, amely a horvátországi járási választások miatt végül nem lett aláírva.
A baráti kapcsolat azonban nem szakadt meg, továbbra is meghívtuk egymást a fő eseményekre.

2011-ben ismét szorosabbá tettük az együttműködést, közösen ünnepeltük a topoljei "Baranjac" labdarúgó-klub 80. évfordulóját és a "Linjak" horgászegyesület 55. évfordulóját. Barátságos mérkőzésre és horgászversenyre is hivatalosak voltunk Topoljéba. Mindkét rendezvényt zenés mulatság, bál zárta.
Gara Község Önkormányzata meghívta a topoljeieket a falunapra, a garai Horvát Kisebbségi Önkormányzat megvendégelte őket a bajai Halfőző ünnepségen, valamint benevezte a topoljei borászokat a magyarországi horvát borversenyre, Pécsre. Minden évben vendégeink voltak a kakasbálban is.

A 2012. évi Kakasbálon a topoljeiek kezdeményezték a garai polgármester és alpolgármester Úrnál a testvérközségi megállapodás újra szövegezését, és aláírását, amelyet a "Baranyai Betyárác" fesztiválra irányoztak elő. Ezt az ünnepséget minden évben a járás más települése rendezi, az idén Topolje volt a házigazda.

2012. május 9-én Gara község polgármestere összehívta a községi önkormányzat képviselő-testületi ülését, melynek témája a testvérközségi megállapodás előkészítése volt. A horvátországi küldöttség már díszes okiratba foglalva hozta a megállapodást, így már az aláírásra is sor került. Gara részéről Faa Béla, polgármester és Kubatov Márton, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a vendégek oldaláról Stipan Šašlin, Darázs Községközi Tanács elnöke és Adam Veseli, Topolje Község elnöke írták alá a testvértelepülési megállapodást Garán, a Községháza tanácstermében.
Az oktatás, a kultúra, a sport és a környezetvédelem területei a közös alapok az együtt gondolkodáshoz és az együtt munkálkodáshoz, mely által a két község barátsága elményülhet és ez a kapcsolat gyümölcsöző lehet.

Topolje egy kisközség kb. 300 fő népességgel. Lakosai szinte kizárólag sokác horvátok, amely ág a horvát nemzeten belül a legközelebb áll a bunyevácokhoz. A nyolcvanas években közel 1000 fő volt a falu lakosainak száma, de a háborús megszállás, és a környékbeli munkahelyek megszűnése miatt a népesség nagyobbik része nem tért vissza szülőfalujába, és a fiatalság sajnos ma is kivándorol a településről, nem tér vissza tanulmányait követően. Több mint 160 fő a 60 éven felüli lakosok száma.
Ennek ellenére Topoljénak aktív a közösségi élete, számos egyesület működik: a már említett "Baranjac" labdarúgó klub és a "Linjak" horgászegyesület, ezen kívül a falunak van önkéntes tűzoltó egyesülete, kultúrcsoportja és borászegyesülete "Csibogat" néven, amelynek tagjai a környék domboldalának borászai.
Gara kezdeményezte, hogy az együttműködési megállapodást ne csak a községgel, hanem Darázs járással írjuk alá. Ennek egyik oka, hogy Topoljéban nincs nyolcosztályos iskola, csak alsó tagozat működik, ott is négy osztály összevonva. Az együttműködés egyik fontos potenciális területe az oktatás, amely kapcsolatot a darázsi iskolával alakíthatunk ki a kisebbségi nyelvoktatás, uniós tapasztalatátadás témájában. Darázsban, valamint a járás még két településén, Kiskőszegen (Batina) és Podoljén jelentős magyar kisebbség él, járási szinten arányuk mintegy 25 százalék.

A járás összesen 6 településből áll, a már említetteken felül ide tartozik még a sokác etno-település Gajić, valamint a horvát-magyar határátkelő horvát települése, Dubosevica, amely a Mohács-Eszék főútvonalon helyezkedik el.
A közlekedési infrastruktúra egyik érdekessége, hogy Topolje közúton - Szerbián át megközelítve - közelebb van Garához (55 km), mint a 6 kilométerre fekvő szerbiai szomszéd falu Regőce, mivel utóbbi csak 70 kilométeres kerülővel érhető el községünkből.

2012. június 1-jén Gara Község képviselő-testülete meghívást kapott a "Baranyai Betyárác" ünnepség első napjára. Ezen a napon került sor a már aláírt testvérközségi megállapodások ünnepélyes cseréjére a két polgármester között. Faa Béla, polgármester röviden bemutatta Garát a fesztivál népes résztvevői előtt, megköszönte a kapcsolatot és az eddigi koordinációt a garai Horvát Nemzetiségi Önkormányzatnak, mind a jelenlegi, mind az előző ciklusbeli képviselőknek. Az együttműködés jegyében a garai polgármester Gara címerével ellátott kis zászlót, Topolje polgármestere sokác hímzésű kispárnát nyújtott át partnerének.
Az esti programban, amelyet a horvát állami televízió kultúrális műsorának (Lijepom našom) vezetője (Branko Uvodić) konferált, több horvát régió népviseletetét mutatták be, tánc-, dal- és színdarab csokrokkal fűszerezve. Garát három bunyevác viseletbe öltözött személy képviselte (Murinyi Tibor, Murinyi Tiborné, Kricskovics Diána), akik a bunyevác férfi és női felnőtt, és leányviseletet mutatták be. Fellépett a vajdasági Tavankut "Matija Gubec" kultúrcsoportja is, akik bunyevác táncokat adtak elő. A garai vendégek megtekintették a helyi sokác tájházat is, amely számos régi berendezéssel, használati tárggyal és fényképekkel mutatja be a sokác ősök életét.

2012. június 2-án a Garai Ifjúsági Tánccsoport vendégszerepelt Topoljén. A szombati programon 8 tánccsoport szerepelt Horvátország különbőző részeiből, Magyarországot csak Gara képviselte. A 8 tánccsoport látványos díszmenetben, lovas fogatokkal felvezetve, zenekarokkal kísérve vonult végig a falu főutcáján a művelődési házig. A szabadtéri műsorban a garai táncosok tízperces bunyevác koreográfiával szerepeltek.

2012. június 10-én Topolje küldöttsége részt vett a garai Falunapon. Bízunk benne, hogy jövőre már a gasztro utcán főzőcsapatukkal is részt tudnak venni.

Testvér települési látogatás

2012. május 9.-én testvér települési megállapodást írtunk alá a horvátországi Darázs járás Topolje nevű településével. Az együttműködési megállapodást Stipa Saslin Darázs Községközi Tanács elnöke, Adam Veseli Topolje Község elnöke Kubatov Márton Gara HNÖ elnöke és Faa Béla Gara Község polgármestere írták alá Garán, a Községháza tanácstermében.
Június 1.-én egy delegáció látogatott Topolje Községbe, ahol részt vettek a "Becarac" feszti-válon, ahol a garai bunyevác népviseletet is bemutatták. A közösségek elöljárói ünnepélyesen átadták egymásnak az aláírt testvér települési megállapodásokat.
Az oktatás, a kultúra, a sport és környezetvédelem területei a közös alapok az együtt gondol-kodáshoz és az együtt munkálkodáshoz, mely által a két község barátsága elmélyülhet és ez a kapcsolat, gyümölcsöző lehet.

Almaültetvény Regőcén
Apple world


















2012. szeptember 30-án testvértelepülésünkre, Regőcére /Ridica / látogattunk Faa Béla polgármester úrral. Vendéglátóink szervezésének köszönhetően, kérésünkre a falu határában létesített almáskertben fogadtak. Az ültetvény vezetője készségesen tájékoztatott bennünket, válaszolt a felmerülő kérdéseinkre.
Összefoglalva a látottakat, hallottak a következőket tudtuk meg:
2011-ben kezdték el a beruházás megvalósítását, korábbi állami földterületen, amely meglehetősen elhanyagolt állapotban volt. A jelenleg legkorszerűbb olasz technológiával hozták létre az első 20 hektár telepítését. Az almafákat beton oszlopokra feszített háló védi a jégverés ellen, amely egyben árnyékoló szerepet is betölt.
Az öntözést a sorokba telepített, automata rendszerrel vezérelt csepegtető öntözéssel látják el.   A locsolással tápanyag adagolást is végeznek. A növényvédelmi technológiájukban elsősorban a betegségek, kártevők megelőzésére helyezik a hangsúlyt. Igyekeznek minél kevesebb vegyszert használni .
Munkaerő szükségletükkel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy hektáronként egy főt alkalmaznak. A különböző munkafolyamatokat igyekeznek minél jobban gépesíteni.
Az értékesítési elképzeléseikről is érdeklődtünk. Terveik szerint a termés 90%-t minőségi almaként kívánják eladni, a maradék 10%-ot léalmaként. Főleg Oroszországba , illetve különböző EU-s országokba  szeretnének  exportálni .
Az ültetvény további bővítését is megkezdték, látogatásunkkor a hálót tartó oszlopokat telepítették.
Az almáskert közelében található egy jó állapotban lévő katonai őrtorony. Ennek tetejéről "madártávlatból" is lefényképezhettem a környéket, valamint a MAGYAR területen található falvakat.
Érdemes még néhány gondolat erejéig kitérni a szerb növénytermesztő gazdaságok sajátosságaira. A szocialista időkben, Jugoszláviában nem alakultak termelő szövetkezetek. Néhány 10 holdas családi gazdaságok  jöttek létre, amelyek fokozatosan fejlődtek, biztos és tisztességes megélhetést jelentve. A hazai gépgyártásuk is a kisgazdaságok igényeihez szakosodott.
Napjainkra a gazdálkodók többségének gépparkja koros, elavult /természetesen vannak korszerű gépekkel felszerelt gazdaságok is/. A technikai lemaradást szorgalommal, gépeik karbantartásával igyekeznek pótolni. A csőtörőzés, kukorica górézás gyakori látvány az őszi időszakban. A szárítás nem kerül pénzbe, a csutkát pedig eltüzelik.
Remélem, hogy ezek a kisgazdaságok a jövőben is fennmaradnak, megtalálják az útjukat, s megfelelő jövedelmet biztosítanak a családok számára!
A regőcei almaültetvény egy mintagazdaság, amely irányt mutat a  fejlődési lehetőségek felé .
Ezúton is szeretnénk megköszönni a vendéglátóinknak, az üzem vezetőjének azt a szívélyes fogadtatást, amelyben részesítettek bennünket!
A Regőcén készült fényképek megtekinthetők a képcsarnok menüpontban.
           
                                                                                                                                                                                                     Szabó Károly